Non est volentis

Sósabbak itt a könnyek
S a fájdalmak is mások.
Ezerszer Messiások
A magyar Messiások.

Ezerszer is meghalnak
S üdve nincs a keresztnek,
Mert semmit se tehettek,
Óh, semmit se tehettek.

//Ady Endre: A magyar Messiások//

Nagy napra virradt ma Magyarország. Pirosbetűs ünnep lesz ezentúl. Megszületett ugyanis az 1000-ik kormányprogram. 

Új idők új dalaival érkezett hőn szeretett miniszterelnökünk, aki az utóbbi 20 év legnagyobb politikusa (by Lapi :)) én pedig könnyes szemmel bizakodva nézek a jövőbe, különösen azért, mert látom az izzást a kormány és az európai értelemben vett modern liberális párt képviselőinek a szemében. Szinte kézzel tapintható az elszántság, amivel az elmúlt hét év teszatoszáskodását pompás kormányzati teljesítményét is felül fogják múlni a szocialisták. Eloszlott a köd, ami eddig zavart a tisztán látásban, most már biztos vagyok benne, hogy ők is tudják, merik, teszik, és megcsinálják, a hétszázát! 

Történelmi pillanat ez, és a legjobb alkalom, hogy megtérjek, és belássam, eddig tévedtem. Gyerünk barátaim, tegyük a dolgunk!

...a politikusoknak sem!

Én már csütörtökön aláírtam azt a bizonyos Seres Mária-féle népszavazási kezdeményezést, amely szerint az országgyűlési képviselőknek ezentúl számlával, bizonylattal kellene igazolniuk a költségtérítés jogosságát. 

TWÁ már egyszer írt erről a témáról, itt olvasható:

http://w.blog.hu/2007/01/19/sonderangebot_otmilliard_pofara

Nyilván nem ez fogja megoldani a gazdasági válságot, inkább jelképes lépés lenne, hogy a politikusok sem vehetnek föl annyi pénzt költségtérítés címén, amennyi épp eszükbe jut...

Húzzunk bele, kedves barátaim, és -ha még nem tettük volna- írjuk alá azt a bizonyos ívet! (ketyeg az idő, ha nem gyűlik össze elég aláírás kritikus időn belül, akkor kárba veszik az eddig befektetett energia)

http://seresmaria.hu/

A portfolio.hu-n olvasható a fenti címmel egy elemzés, ami akárhogy is nézem: lehangoló.

http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=10740

A lényeget idézem:

"Tegnap frissítette az Eurostat az uniós országok egy főre jutó GDP-adatait, amiből kiderül: a magyar gazdaság felzárkózási folyamata az elmúlt hat évben teljesen leállt. Ami ennél is figyelmeztetőbb: az EU friss számításai szerint a magyar gazdaság potenciális növekedése már olyan alacsony, hogy a jövőben sem számíthatunk arra, hogy a nyugati országokhoz képest csökkenjen a különbség. A régió más országaira ezzel szemben szép jövő várhat."

Az elemzés szerint az okok (általam pontokba szedve) a következők:

• "Nem mérsékelte, sőt inkább növelte az adórendszer torzításait.
  
•  
• Kiigazítás szerkezete is elhibázott volt.
•  
• Különböző transzferek és támogatási rendszerek motiváló ereje pedig gyenge maradt.
•  
• Makrostabilitásunk romlott
•  
• Foglalkoztatottság az elmúlt években gyakorlatilag stagnált.
•  
• Munkaerőpiaci aktivitásunk Európában az egyik legalacsonyabb."

Hát így állunk. A cikk végén fölteszik a kérdést, van-e még remény?

a)A potenciális GDP-becslés egy bizonytalan dolog, valahol az időjárás-előrejelzés és a lottó számok között félúton van.

b)Nincs, de nem csak mi szívunk, hanem a balti- és balkáni államok is. Hurrá. A szomszéd tehén mindig zöldebb, vagy hogy is mondta a költő.

c)
"Az igazi reményünk abban lehet, hogy a gazdaságpolitika összeszedi magát, és elkezd dolgozni az ügyön."

Na ez már-már örkényi csattanó a végén. Kimaradt egy opció, ami persze csak az egyén szintjén működik, és azért meg van ennek is az ára:

d)"El lehet innen menni. Itt lehet minket hagyni. Csak tessék! Lehet menni!"

(A témával kapcsolatban elég sok hozzászólás olvasható ezen a blogon:

http://blogollo.blog.hu/2008/01/12/menni_vagy_nem_menni )

Nyilván nem az írni-olvasni alig tudó, szakképzettséggel nem rendelkező tömegek fognak dobbantani. Hanem  programozók, mérnökök, orvosok: mindenki, akinek kicsit is piacképes képesítése van, beszél valamilyen idegen nyelvet, és elege van abból, hogy egyre kevesebb ember tartson el egyre több nyugdíjast, csak azért, mert ők sérthetetlen szavazóbázisát képezik egy bizonyos pártnak.

Hogy egyre kevesebb ember tartson el egyre több segélyből élőt, akiknek egy jó része munkaképes felnőtt ember.

Hogy ebben az országban mindenkinek minden jár, főleg annak, aki csak ül az ország szekerén, ahelyett, hogy tolná.

Hogy ebben az országban egy jóízű fasisztázással el lehet terelni a figyelmet a lényegről: hol tart ma Magyarország? Nyugathoz képest, szomszédainkhoz képest, vagy saját korábbi önmagukhoz képest...?

Ma van a 23 millió román munkavállaló napja.

Négy éve hatalmas veszély fenyegette Magyarországot, amit szerencsére a demokrata és hazafi államférfi, Gyurcsány Ferenc sikeresen elhárított. Hálás szívvel gondolnak rá a határon innen és túl, hisz' oly nagy szolgálatot tett ezzel hazánknak.

"A mi stábunk az, amely szembefordítja az MSZP-t és Medgyessyt az Orbán-Nastase-paktummal. Amikor kiderül, mi van a paktumban, hogy korlátozásmentesen próbál valamennyi román állampolgárnak munkavállalási lehetőséget biztosítani, akkor ott egy hosszú vitában meggyőzzük önmagunkat arról, hogy ezt meg kell támadni. Meg kell támadni, függetlenül attól, hogy Kovács az előző este rábólintott. (...) Odahívtuk Medgyessyt, hogy forduljon szembe az eddig képviselt állásponttal. Nagy nehezen meggyőztük erről, s a végén - még nehezebben - Kovács is beadja a derekát. "

Debreczeni József: Az új miniszterelnök

Játék és muzsika 10 percben.

Tényleg nem tudom... :)

A helyes megfejtő egy virtuális túrórudit kap... :D

twareakcio.blog.hu/media/image/proba.mp3

twareakcio.blog.hu/media/image/proba2.mp3

u.i.: Amint megvan a megoldás, törlöm ezt az írást, ugyanis nincs túl sok köze se TWÁhoz, se politikához... ;)

Azt megszokhattuk már, hogy az Index publicistája, Tóta W. Árpád szókomondó, provokatív cikkeket ír, hiszen leginkább ezért szereti/utálja őt az olvasóközönsége. Ezért pörög a látogatottság-számláló és ezért kapja a tepertős pogit. Ez eddig rendben is van.

Abban sincs semmi meglepő, hogy ha valamilyen politikai jellegű témát vesz górcső alá, akkor is nagyon nyersen megfogalmazza a véleményét, legyen szó Gyurcsányról, Orbánról, vagy bárki másról. Lehet vele egyetérteni, vagy ellentmondani, tulajdonképpen tökmindegy, ha az ember nem úgy viszonyul hozzá, hogy biztos a nemzetközi kőművesmozgalom fizetett droidja, hanem magát liberálisként definiáló blogger, aki nem finomkodik szóvirágokkal, akkor azért elég jól el lehet vele vitatkozni...

De.

Nem lehet elmenni szó nélkül néhány visszatérő állítása mellett. Ez egy darabig vicces, érdekes, később inkább bosszantó, végül már egyszerűen csak unalmas.

Mik azok a panelek, amikre azt mondom, hogy egyetértek, vagy legalábbis jogos Orbán-kritikának tartok?

• "Orbán szociálisan demagóg, populista retorikát folytatott a kormány reformjai (pontosabban reformpropagandája) ellenében, nem vitás. 
•  
• A nagy nyilvánosság előtt pedzegetett marxista ízű orbáni víziók a legsötétebb szélsőbalosok egalitárius eszméivel is felveszik a versenyt, nem vitás.
  
•  
• Ma is csak találgatni tudunk arra vonatkozóan, hogy kormányra kerülése esetén a Kéri-beszéd szerinti liberálisabb gazdazáspolitika, vagy a nyilvános kommunikációjára jellemző szociálpopulista baromságai érvényesülnének-e, nem vitás.
•  
• Amiről nagy nyilvánosság előtt beszél, az fényévekre áll bármiféle konzervatív vagy neokonzervatív gazdaságpolitikától, nem vitás."
  
•  (Greetings from Piresia)

Ezekkel a megállapításokkal úgy gondolom kár vitázni, aki egy kicsit is függetleníteni tudja magát az esetleg meglévő pártszimpátiától, az belátja a fenti állításokra, hogy többé-kevésbé igazak. Elég ha előveszi bármelyik beszédet, ami úgy kezdődik, hogy a Zemberek....

Van azonban egy örökösen visszatérő eleme TWÁ írásainak, ami alfája és omegája minden politikai "elemzésének". Ez pedig a következő:

  Azért nem lehetett reformálni, mert az Orbán...meg a népszavazás...  Ugyan már. Remélem ezt azért te sem hiszed el Árpi... (nem, az sem érvényes válasz, hogy te ilyet nem mondtál, csak utalgatsz rá sejtelmesen)

• Volt egyszer egy választás 2006-ban. Itt a következő végeredmény született:
• MSZP: 190
• Fidesz: 164
• SZDSZ: 20
• MDF: 11
• Somogyért: 1
  

Akárhogy is számolom, az MSZP és az SZDSZ együtt 190+20=210 mandátumot szerzett, szemben a többi párt 176 mandátumával.Vagyis a koalíciónak parlamenti többsége van. Ez azt jelenti, hogy a koalícíó, ha úgy dönt, hogy szeretne feles törvényeket alkotni, akkor vígan meghozhatja őket, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor hányszor mondja ki fenyegetően, hogy "neazemberekkelfizettessékmeg". Ez eddig világos. Menjünk tovább:

Mire jó az egyszerű többség? Néhány kétharmados többségtől eltekintve mindenre. Kiadáscsökkentésre, nyugdíjreformra, adóreformra (nincs olyan közgazdász, aki ne sürgetne adóreformot). Minden olyan intézkedést meg lehet hozni, amiket a sokak által példaképnek tekintett Szlovákiában Mikulas Druzináék meghoztak. Nem akarom túlmagyarázni, de Gyurcsányék többé-kevésbé magasról tehettek arra, hogy mikor mit pampog az Ember, Aki Még Soha Nem Hazudott. Bármit meg tudtak volna csinálni, ha van egy koncepció, amit következetesen végig vittek volna.

Nem csak hatalma, de ideje is volt bőven: A Gyurcsány kormánynak ez a hatalom egészen a koalíció felbomlásáig, de már a választások előtt is, minimum 4 éven át folyamatosan kezében volt. Nem volt muszáj két évig úgy tenni, mintha kormányoztunk volna...

Az a fajta érvelés, hogy a népszavazás miatt estek kútba a reformok, egész egyszerűen nevetséges. Az egész népszavazósdi összesen néhány 10 milliárd forintról szólt, és pontosan lehetett tudni, hogy a nemmel szavazók egy jelentős része nem a 300 forint miatt ment el szavazni. Ennyire azért ne nézzük már egymást hülyének, ha lehet. Minden közgazdász Járaitól Bokrosig 800-1000 milliárdos kiadáscsökkentésről beszél.Nem azért, mert gonoszak, vagy mert sanyargatni akarják a népet, hanem mert ennyivel költünk többet jóléti kiadásokra a szomszédainknál. Pont annyira oldotta volna meg ez az intézkedéscsomag a szerkezeti gondokat, mint amennyire eltűnt volna a 300 forintos vizitdíj miatt a hálapénz az egészségügyből.

Nem akarom túlragozni. Ha érdekel, hogy miért estek kútba a reformok, akkor az okokat nem a Fidesznél, és Orbán Viktornál kell keresned. Egy profi, világos koncepcióval rendelkező kormány végig tudta volna vinni következetesen az akaratát a Parlamentben, hiszen többsége van. Máshonnan ered a bukás. (Nem, még csak nem is a "hazudott-elkúrta-böszmeség" koordinátarendszerből ered. Bár nyilván nem könnyítette meg a dolgát az "őszinteség"-beszéd...)

A piacos, öngondoskodós, kapitalista reformok bukásának egyetlen egy oka volt: hogy az MSZP igazából soha nem is akarta megcsinálni. Az SZDSZ, az igen. Meg talán Gyurcsány is, valamikor, réges rég. De maga a párt soha nem akarta az SZDSZ által képviselt irányba vinni az országot. Ilyen, hogy balliberális nincs. Valaki vagy szociálisan érzékeny(baloldali), vagy piac- és versenypárti(liberális). A kettő egyszerre nem megy, és pontosan ezért szakadt szét a koalíció ( a balliberális itthon inkább az Orbán-fóbiások közös címkéje, nincs túl sok köze baloldalhoz, vagy liberalizmushoz). Ezért bukott meg a nagy reform. Nem a felcsúti ügyvéd miatt...

És ezt te is pontosan tudod Árpi, hiába esik jól rákenni az egész reformbuktát az ellenzékre, a Fideszre, Orbán Viktorra meg a népszavazásra....

Nem tehetsz egyenlőségjelet egy több, mint hat éves kormányzati teljesítmény, és az ellenzéki populizmus között...